Kérdés: Nem egyértelmű számunkra a számlahelyesbítés szabálya, ebben kérnénk tanácsukat. Mi történik a következő esetekben? - Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz a vevő neve és címe. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? - Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa csökken. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? - Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa nő. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja?
Az Áfa-tv. 170. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a számlahelyesbítésre szolgáló, számlával egy tekintet alá eső okirat [Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése] minimális adattartalmáról, mely jogszabályhely azonban teljesítési időpont feltüntetésének kötelezettségét nem írja elő. Ennek megfelelően a számlával egy tekintet alá eső okiratnak nincsen önálló teljesítési időpontja, következésképpen mindhárom bemutatott eset erre vonatkozó kérdése értelmezhetetlen.
Mivel a számlával egy tekintet alá eső okirat rendeltetése kizárólag a helyesbítéssel érintett eredeti számla valamely adatának módosítása, ezért az eredeti számlából - az annak beazonosításához szükséges hivatkozáson (értelemszerűen az eredeti számla sorszámán) túlmenően [Áfa-tv. 170. §-a (1) bekezdésének c) pontja] - csak azon adat megnevezését kell rajta kötelezően feltüntetni, amelyet a módosítás érint [Áfa-tv. 170. §-a (1) bekezdésének e) pontja]. Amennyiben tehát az eredeti számlán csak a vevő nevét és címét szerepeltették rosszul (az első kérdés), akkor a számlával egy tekintet alá eső okiraton is elegendő csak ezek kijavítását elvégezni. Ez a helyesbítés azonban az eredeti számlával kísért jogügylet teljesítési időpontját semmilyen módon nem befolyásolja, ezért ez esetben teljesítési időpontnak a helyesbítő okiraton nem kell szerepelnie. Az persze nem tiltott, hogy az adóalany több adatot tüntettessen fel a módosító okiraton, mint amit az Áfa-tv. előír. Ennek megfelelően akár az eredeti számla teljesítési időpontját (április 29.) is feltüntetheti rajta, ez azonban egyrészt nem a módosító okirat teljesítési időpontja lesz (hanem az eredeti számláé), másrészt a helyesbítés szempontjából semmilyen relevanciával nem bír (így feltüntetése felesleges).
A módosító okiraton teljesítési időpont megjelenítése csak akkor kötelező, ha a helyesbítés az eredeti számlával kísért ügylet teljesítési időpontját érinti (pl. mert az évszámot elrontották/elírták). A már helyesen feltüntetett teljesítési időpont azonban ez esetben sem a módosító okirat teljesítési időpontja lesz, hanem az eredeti számlával kísért ügyleté.
A második és a harmadik kérdés kapcsán szintén a fent leírtak az irányadók. Azaz ha csak az adóalapot és az adóösszeget szerepeltették hibásan az eredeti számlákon, akkor - függetlenül attól, hogy a helyesbítés/javítás eredményeképpen az adóalap és a fizetendő áfa egyébként nő vagy csökken - a módosító okiraton is csak ezek javítását kell kötelezően elvégezni. A módosítás ekkor sem befolyásolja az ügylet teljesítési időpontját, így ilyen időpontot a módosító okiraton feltüntetni nem kell.
Egyik kérdés kapcsán sem világos, hogy mit értenek "új számla" alatt. A vevő adatainak, illetve az adóalapnak és a fizetendő adó összegének módosításához ugyanis elegendő a fentiekben említett, egy darab módosító okirat, egyéb más bizonylatra nincs szükség. "Új számla" csak úgy képzelhető el, ha a számlakibocsátó adóalany - saját elhatározásából! - úgy jár el a módosítás során, hogy az eredeti számlát egy "első" módosító okirattal először sztornózza (érvényteleníti), majd egy második módosító okirattal gyakorlatilag egy új számlát bocsát ki. Ezen eljárása ugyan nem kifogásolható, azonban mindez hangsúlyozottan csak a saját döntésén alapulhat, az Áfa-tv. ugyanis ilyen jellegű módosítási technikára kötelező előírást nem fogalmaz meg. Ha az adóalany ezen technikai megoldást alkalmazza, akkor a második módosító okiratnak a helyesbítéssel érintett eredeti számlára előírt valamennyi kötelező tartalmi elemet/adatot (Áfa-tv. 169. §) újólag tartalmaznia kell, hiszen ekkor gyakorlatilag úgy tekintendő, mint amely az eredeti számla valamennyi tételét módosítja. Mivel azonban a helyesbítés kiváltó oka ez esetben is kizárólag a vevő adatainak, illetve az adóalapnak és a fizetendő áfa összegének a módosítása, a második módosító okiraton teljesítési időpontként kizárólag csak az eredeti számlán ekként feltüntetett időpont (a példa szerinti esetekben április 29-e) szerepeltethető.
AJÁNLOM AZ OLDALT
